Mi a szín?
A szín a látható fény mely önmagában egy elektromágneses sugárzás. Ennek a sugárzásnak egy szűk hullámhossztartománya. Ez a 700 és 400 nm közötti terület, melyet az ember képes érzékelni.
Az ebbe a tartományba eső fénysugarak, a különböző tárgyakról azok eltérő részecske formáinak és méretének köszönhetően, eltérően, egyedileg verődnek vissza. A látható tartományú fény, ilyenfajta visszaverődéseit, az emberi agy színekként érzékeli. Tehát a szín, tulajdonképpen egy az ember és egyéb élőlények számára érzékelt illúzió, amit a valóságban nem létezik, csak az elménk rakja össze.
Beszéltünk róla, hogy Newton egy prizma segítségével a fehér fényt előbb a spektrum színeire bontotta, majd egy másik prizmával a spektrum színeit visszaalakította fehér fénnyé.
Amikor a színeket fények segítségével keverjük össze, akkor un. összeadó idegen szóval additív színkeverést végzünk.
A szubtraktív, azaz kivonó színkeverés, amikor a színeket fizikai megjelenési formájuk segítségével keverjük össze. Pl. sárga festéket kék festékkel keverünk.
Tehát amikor festésről beszélünk szubtraktív színkeverést végzünk.
A fenti ábrán a baloldali képen az additív, a jobb oldali képen pedig a szubtaktrív színkeverést látjuk.
Az additív színkeverés esetén a színeket úgy állítjuk elő, hogy színes lencséken át szűrjük a fényt, majd ezeket a színezet fényeket keverjük egymással. A színkeverésnek ez a módja teljesen más eredményt produkál, mint a kézzel fogható, anyagszerű szubtraktív színkeverés. Az additív színkeverés érdekességei, hogy mindhárom alapszín keveréke fehér színt eredményez, míg a zöld és a vörös keveréke pl. sárga színt ad. Azért hívják összeadó színkeverésnek, mert a színes fénysugarak összeadódnak ilyenkor.
A kivonó. azaz szubtraktív színkeverést azért hívják, kivonónak, mert az anyagrészecskék, pl. a felhasznált festék részecskéi a fénysugarak tartományának egy részét elnyelik. Azaz kivonják a keverékből ezeket a tartományokat, és csak a maradék, el nem nyelt fénytartományt verik vissza, ez az amit az emberi szem érzékel és színnek lát. A nyomda technikában CYM jelöléssel jelölik ezt a színkeverést, a “C” a Cyan (cián kék) a “Y” a yellow (sárga) és az “M” a magenta (magenta vörös) angol nevek rövidítéseiből állnak. ez a három szín a tökéletes alapszínek, melyeket elsőrendű színeknek tekinthetünk. A nyomtató patronok színeit is így jelölik.
Ez a három alapszín, ilyen tökéletes tisztaságban nem áll rendelkezésünkre a művészfestékek választékában. Ennek miértjeiről később még lesz szó.A lényeg, hogy jegyezzük meg, a 3 elsőrendű azaz alapszínt tekintjük a “tökéletes alapszíneknek” ezekhez viszonyítunk, de ezek ne állnak rendelkezésünkre!
Itten színköre
Johannes Itten Svájci festőművész nagyon komoly oktatási tevékenységet folytatott, és a festészeti pedagógia egyik legnagyobb 20. századi alakja. Az ő színelméleti munkássága meghatározó a mai napig az európai szín oktatásban az általános és közép iskolákban, így hazánkban is.
Elsőrendű színek (alapszínek, tökéletes alapszínek)
Elsőrendű színnek nevezzük azt a 3 db alapszínt, melyeket más színekből nem lehet kikeverni, mivel minden más színt ezekből keverünk, ezeknek rendelkezésünkre kell állnia. A 3 elsőrendű szín a sárga, vörös és kék.
Másodrendű színek
Másodrendű színnek nevezzük azt a 3 db kevert színt, melyek 2 db elsőrendű szín keverékéből állnak. ezek a narancs, a zöld és a lila. Egy másodrendű szín, mindíg az a kettő alapszín között található, amelyikből ki lett keverve. Így pl. a zöld a kék és a sárga között foglal helyet.
Harmadrendű színek
Harmadrendű színnek nevezzük azt a 6 db színt, melyek 1 első és 1 másodrendű szín keverékéből állnak. Ezek a színek tulajdonképpen olyan másodrendű színek melyekben egy elsőrendű szín dominánsabban jelen van. Ezek a sárgás zöld, kékes zöld, kékes lila, vöröses lila, vöröses narancs, sárgás narancs. Mint láthatjuk, mind a 6 harmadrendű szín nevének első szava a domináns elsőrendű színt jelöli, míg a második szava a színt jelölő másodrendű színt mutatja. A harmadrendű színek is mindíg az a két szín között foglalnak helyet, melyekből ki lettek keverve!
Analóg színsor
Analóg színsornak nevezzük azt a legalább 3 maximum 5 színt, mely a 12 tagú komplementer színkör bármely pontjából, bármelyik irányba elindulva sorban egymás után következik. Mivel a színek egymás után következnek az analóg színsorban, tehát egymáshoz közel helyezkednek el a színkörön, ezért ezek a színek egymással harmonizálnak, egymás mellett jól mutatnak.
Monokróm színsor
A monokróm színsor, mikor egy színnek a világostól a sötétig terjedő skáláját látjuk. ez önmagában harmonikus is.
Pl. a Munsell skála egy monokróm színsor.
Komplementer kontraszt
Komplementer, azaz kiegészítő kontrasztnak nevezzük azokat a színpárokat, melyek a színkörön egymással szemben helyezkednek el. Minden komplementer színpár segít egymás hatását kihangsúlyozni ezáltal harmonikusak, egymás mellet jól mutatnak.
Másik érdekesség, hogy a komplementer színpárok minden esetben úgy alakulnak, hogy vagy a színkör egyik elsőrendű színe áll párban (szemben) azzal a másodrendű színnel, ami a másik 2 elsőrendű szín keverékéből áll! Tehát pl. a vörösnek, ami egy elsőrendű szín, a színkörön található másik 2 elsőrendű színnek a keveréke a párja tehát a zöld. A sárgának a lila, a kéknek pedig a narancs. Tehát egy komplementer színpárban, mindhárom alapszín megtalálható!
Fontos alapszabály: A komplementer színpár együtt, kb. egyforma arányban tartalmazza a 3 alapszínt!
A másik lehetőség, hogy komplementer színpár lehet két egymással szemben található harmadrendű szín is. Mivel a harmadrendű színek a másodrendű színek árnyalatai ezért tulajdonképpen itt is egy elsőrendű és a másik két elsőrendű keveréke áll szemben egymással, csak itt a harmadrendű színek olyanok, melyekben valamelyik elsőrendű szín hatása dominál, pl. sárgás narancs, vele szemben kékes lila vagy vöröses narancs, vele szemben kékes zöld stb.
Matematikailag ez úgy jön össze, hogy ahhoz, hogy megvalósuljon az a kritérium, hogy a “komplementer színpár mindhárom alapszínt egyenlően kell tartalmazza” ehhez, az kell, hogy a kevert harmadrendű színek színaránya ki kell egymást egyenlítse!
A “kékes lilában” van sok kék és egy kevés vörös, így ennek a komplementere csak a “sárgás narancs” lehet, hiszen abban van sok sárga és egy kevés vörös. Így egyensúlyozódik ki a párosban a három alapszín aránya. Sok kék + sok sárga + 2 x kevés vörös (2x kevés = sok)!
FONTOS! Egy komplementer színpár egymással keverve, mindig semleges színt eredményez, hiszen végül is a három alapszínt keverjük ilyenkor!
Feladat
Készítsd el Itten színkörét. Egyenlőre mindegy milyen sínárnyalatokkal csinálod, a lényeg, hogy legyen meg kb. a 12 színárnyalat.
