+36‭ 30 847 4018‬

ugyfelszolgalat@kinva.hu

(Új) Absztrakt Tájképek Festése

Tanfolyam végén mindent tudsz az Absztrakt Tájfestésről!

Nap

:

Óra

:

Perc

:

Mp

Ma: Kacérkodsz a gondolattal, Holnap: Te is meg tudod csinálni!

Eredeti videó
Felújított videó

A lecke legjobb megértéséhez, nézd meg a videót, akkor is ha már láttad, és olvasd el utána szóról, szóra a leckét is, ha kell utána is nézz bele a videó egyes részeibe. Majd csináld meg a lecke végén feladott feladatot!

Ha így teszel, akkor biztosan megérted és rögzülni is fog benned a lecke lényege és tartalma. Erre van szükséged, hogy jobb legyél a színkeverés terén!

A festékszíneknek különböző, sokszor meglepő tulajdonságai vannak.

Ezen a tanfolyamon sokat fogunk még foglalkozni a festékekkel, pigmentekkel és azok tulajdonságaival is, de most a színkeverés szempontjából tekintjük ezeket át.

Az egyik legfontosabb szabály: Milyen szín van a tubusban?

A KSZR Rendszernek ez az egyik legfontosabb kérdése, ez a kérdés egyben egy szabály is. Úgy lesz belőle szabály, hogy ez egy olyan kérdés amit kötelezően fel kell tenni, és pontosan meg kell válaszolni minden egyes tubus festékkel kapcsolatosan.

Milyen szín van a tubusban?

Ha ezt a kérdést megválaszoljuk, és ismerjük a színkeverés legfontosabb szabályait, lépéseit, tulajdonképpen nem érhet minket meglepetés, és teljesen tudatosan, előre kiszámíthatóan fogtok tudni színt keverni.

A festékszínek meglepő tulajdonságai

Az egyik ilyen meglepő tulajdonságról már ejtettünk néhány szót az előző leckében, és a hozzá tartozó videóban. Ez nevesen az a furcsaság ami talán a legtöbb problémának az okozója a színkeverésben. Ez pedig az, hogy a tubusban sohasem tiszta tökéletes színek vannak.

Az 1-es leckében már meghatároztuk, hogy a tökéletes alapszínnek azt a színt nevezzük, ami a színkörön pontosan középen helyezkedik el, és egyik mellette lévő szín irányában sem tér el, továbbá fehérrel és feketével sincs keverve, és a festék sem tartalmaz idegen, semlegesítő, intenzitás csökkentő adalékanyagokat.

Adalékanyag nélküli festékeket lehet vásárolni, erről majd később egy másik leckében beszélünk, de sajnos nincs olyan pigment ami tökéletes alapszínt nyújtana nekünk, művészfesték formájában. Ennek nagyon sok oka van amire ebben a leckében szintén nem térünk ki.

Egészen egyszerűen fogadjuk el, hogy a tubusban megvásárolt művészfestékek, vagy ha pigmentet veszel és te magad készítesz festéket ezekből akkor a megvásárolható művészpigmentek között, nincsen tökéletes alapszínű, legfeljebb olyan ami közel van hozzá!Nem léteznek tökéletes alapszínű festékek a művészfestékek között!

Sárga

Ez azt jelenti, hogy minden sárga szín, vagy a kék, irányába tér el, így zöldes sárga lesz, mint pl. a citrom sárga, vagy a vörös irányába tér el, így narancsos sárga lesz, mint a kadmium közép sárga. Esetleg az is előfordul, hogy mindkét másik alapszín is megtalálható benne a sárgán kívül, ez esetben a fekete irányába is tart, és semleges sárga lesz,mint pl. az okker sárgák.

Vörös

Minden vörös szín amit tubusban vehetsz vagy a sárga, irányába tér el, így egy kissé narancsos vörös lesz, mint pl. a kadmium világos vörös. Vagy a kék irányába tér el, és így kicsit lilás lesz mint pl. az alizarin kármin vörös. Esetleg semleges vörös színű lesz, mert a vörösön kívül tartalmazza a másik két alapszínt is, mint pl. a velencei vörös.

Kék

Minden kék szín a művészfestékek között, vagy a sárga irányába tér el, így kicsit zöldes kék lesz, mint pl. cölin kék, vagy a vörös irányába tér el és így lilás kék lesz mint pl. az ultramarin kék. Esetleg a kéken kívül a másik két alapszínt is tartalmazhatja így semlegesebb, picit szürkés kék lesz, mint pl. a porosz kék, ami alapestben egy picit lilás-szürkés kék.

Ahogyan a fenti első videóban láthatod, a színek tisztaságának a hiánya olyan problémákhoz vezet, hogy összekeversz egy sárágát egy vörössel és narancs helyett, okkeres barnát kapsz, vagy lila helyett barnát, barna helyet lilát stb. ez azért van mert nem a tökéletes tiszta színeket keverted, hanem a színek más színekkel történő “szennyezettsége” miatt, tulajdonképpen te “enyhén másodrendű” vagy “enyhén harmadrendű” színeket kevertél egymással, így egyszerre mindhárom alapszínt keverted össze két tubus festék segítségével!

Mit jelent az, hogy “más színekkel szennyezett” egy szín?

Ez két dolgot is jelenthet

  1. Eleve a festékgyártók is sokszor kevert színeket adnak, tehát, pl. a “nedv zöld” szín egy elég szubjektív szín, ami sok márkánál eltérő színárnyalatot jelöl és többnyire valamilyen kék és sárga pigmentekből keverik egyedi receptek alapján. Az is gyakori, hogy pl. fehérrel világosítanak egy színt, pl. világos kék színt készítenek titán fehér + pthalo kék keverékéből stb.
  2. Mivel nem léteznek olyan festő pigmentek amelyek tökéletesek, eleve valamilyen irányba eltérnek a színkörön a tökéletes alapszíntől. Amikor egy alapszín más színnel való szennyezettségére utalunk, akkor ez alatt erre a színkörön való eltérésre is utalunk egyben.

Mit jelent az hogy “enyhén másodrendű” vagy harmadrendű szín?

Az “enyhén másodrendű” és “enyhén harmad rendű” szín alatt azt értjük, hogyha feltételezzük hogy pl. a tökéletes vörös az alapszín az ami nem szennyezett más színekkel, és két vagy három alapszín keverékét pedig másodrendű vagy harmadrendű színeknek nevezzük. Akkor egyben azt is feltételezzük, hogyha csak pici szennyezés is van egy színben, pl. a citromsárgában csak nagyon pici kék felé tolódás, van így az csak kicsit “zöldes sárga” akkor ez már nem lehet alapszín, hanem ez egy másodrendű vagy harmadrendű szín.

Tovább göngyölítve ezt a gondolatot, ha azt tapasztaljuk, hogy az összes művészfesték színünk, ilyen nem tökéletes, hanem más színekkel szennyezett alapszínekből áll, akkor ezzel azt is kimondjuk, hogy színkeverésnél mi a gyakorlatban mindíg másod, és harmadrendű színeket keverünk egymással.Tehát valójában amikor vörös, kék és sárga színeket veszünk, majd ezeket egymással keverjük, akkor mi valójában narancs, lila és zöld színeket keverünk egymással!

Ezért amikor két tubus festéket egymással összekeverünk, akkor az alábbi 5 dolog történhet!

1. Két olyan “Elsőrendűdnek hitt” (de valójában enyhén harmadrendű) színt keverünk egymással melyek a színkörön egymás mellett foglalnak helyet, és egymás felé tartanak. Például kadmium közép sárágát keverünk, kadmium világos vörössel akkor ezek egymás felé tartó színek, mert a sárga és a vörös között a narancs van, és a kadmium közép sárga és a kadmium világos vörös is a narancs felé tartanak a színkörön, tehát egymás felé tartanak. Az ilyen színpáros keveréke mindíg szép, intenzív másod és harmadrendű színeket ad.Ha ránézünk a színkörre, akkor a kadmium közép sárágát és a kadmium világos vöröset is a harmadrendű színek közé tudjuk elhelyezni.

2. Két olyan elsőrendűnek gondolt színt keverünk egymással, amelyek (valójában enyhén harmadrendű színek)  a színkörön egymástól távolodnak. Például a kadmium citrom sárga és az alizarin kármin távolodnak egymástól. A citrom a kék felé tat és kicsit zöldes tónusú, míg a kármin vörös a kék felé tart és picit lilás tónusú. Ilyenkor az történik, hogy mind a két szín tartalmazz a kék színt is. Tehát úgy keverek egymással össze egy sárgát és egy vöröset, hogy mindkettő hoz magával egy kis kék színt is a keverékbe, ez összeadódva már elég sok kék ahhoz, hogy a keverék ne legyen tiszta, intenzív szín, hanem kissé semleges legyen. így nem egy szép narancs sárgát kapok, hanem egy narancsos barba semleges színt. Tehát ha a színkörön egymástól távolodó színeket keverünk egymással akkor semlegesebb lesz a keverék, ha egymás mellett lévő közeledő színeket akkor pedig intenzívebb lesz a keverék!

3. A harmadik lehetőség, ha csak az egyik szín távolodik a másiktól, pl. egy kadmium közép sárga a vörös felé tart, ezt egy kárminnal keverjük ami a kék felé tart. tehát távolodik a vöröstől. ebben az esetben is semlegesebb lesz a keverék, de nem annyira mintha mindkét szín távolodna egymástól!

4. Ez az az eset amikor két olyan tubust keverünk egymással melyek egyértelműen együtt komplementer párt alkotnak, vagy ahhoz állnak közel. Tehát egy viridian zöldet keverünk egy kadmium világos vörössel, akkor ez biztos, hogy semleges színt ad, hiszen ilyenkor mindhárom alapszínt keverjük egyértelműen.

5. Ha a két szín közül az egyik fehér vagy fekete, akkor világosodik vagy sötétedik a színünk, emellett semlegesebb is lesz, illetve a fekete kékes tulajdonságai miatt komolyan meg is változhat a szí árnyalata.Tehát ha a színkörön egymástól távolodó színeket keverünk egymással akkor semlegesebb lesz a keverék szín, ha pedig egymás mellett lévő, egymáshoz közeledő színeket keverünk, akkor pedig intenzívebb lesz a keverék!

Lila szín keverése

Cölin kék + kadmium világos vörös = barna


Krapplakk vörös + Ultramarin kék = lila

A fenti ábrákon látható, hogy a zöldes tónusú cölin kék, és a narancsos tónusú kadmium világos sárga, nem ad lila színt, hanem barna színt produkál keverés közben. Ez amiatt van, mert a cölin kék a színkörön nem a vörös azaz a lila felé tart, hanem a sárga azaz a zöld felé. A kadmium vörös sem a kék azaz a lil felé tart hanem a sárga azaz a narancs felé. Így nem lehet belőlük lila színt keverni. Valójában a lila szín keveréséhez olyan kék és olyan vörös kell ami mindkettő kicsit lilás, mint pl. az ultramarin kék és a krapplakk vörös. Ez két olyan szín ami lilás tónusú és egymás felé, azaz a lila felé tart a színkörön. tehát ezekből lehet lilát keverni.

Narancs szín keverése

Bismut sárga + Krapplakk vörös = Barna


Kadmium közép sárga + Kadmium világos sárga = narancs

A fenti két ábrán látható, hogy a zöldes tónusú citrom árnyalatú bizmut vanádium sárga keverése a lilás krapplakk vörössel nem eredményezett narancs sárgát, csak egy semleges narancsos barna színt. Ez azért van mert a citrom sárga zöldes és a kék felé tart, a krapplakk lilás és szintén a kék felé tart egymástól illetve a kikeverni kívánt színtől távolodnak a színkörön. A keverékben tehát a kék szín is jelen van a sárga és a vörös mellett.

Ezzel szemben ha kadmium világos vöröset keverünk kadmium közép sárgával akkor szép intenzív narancsot kapunk, hiszen mindkét szín csak vöröset és sárgát tartalmaz és egymás azaz a narancs szín felé tartanak a színkörön.

Tehát megállapíthatjuk, hogy minden tubus szín valamilyen egyéb színnel szennyezett, ezért nem lehet alapszínként tekinteni rájuk, hanem másod és harmadrendű színeknek kell őket tekintenünk mert így viselkednek színkeverés közben.

Ha a kettő egymással kevert szín, a színkörön egymás felé, illetve a megcélzott keverék szín felé tart akkor sikeres lesz a keverés, de ha egymástól illetve a megcélzott keverékszíntől távolodik akkor sikertelen lesz a kívánt szín kikeverése!

Feladat

Keverd ki a leckében talált színeket, ismerd meg és tudatosítsd magadban a tubus színek jellemzőit, és a várható végeredményt színkeverés közben.

Színkeverési Segédlet

FREE

Töltsd le az ingyenes Színkeverési Segédletet! E-mailben küldöm!

1 perc és olvashatod!