+36‭ 30 847 4018‬

ugyfelszolgalat@kinva.hu

(Új) Absztrakt Tájképek Festése

Tanfolyam végén mindent tudsz az Absztrakt Tájfestésről!

Nap

:

Óra

:

Perc

:

Mp

Ma: Kacérkodsz a gondolattal, Holnap: Te is meg tudod csinálni!

Alapozás a festészetben, elmélet

Ebben a leckében megismerjük a festészetben használt alapokat és alapozókat. Ezek létfontosságúak a jó kép festésének szempontjából. Miként a ház is csak jó alapra épülhet, ugyanígy van ez egy festménynél is, ahol ugyancsak fontos a megfelelő alap előkészítése.A festészetben használt festőalapok és alapozók

A festészetben ugyanúgy, miként az építészetben is, nagyon fontos az alap.

Miként a háznak is jó alap kell, hogy tartós legyen, úgy a festménynek is jó alapra van szüksége.

A történelemben az első festőalapok a barlang festmények voltak, itt a rücskös falakon, jól meg tudott tapadni kiszáradás után is a kötőanyag nélküli festék, hiszen a felület egyenetlenségeibe, tudott kapaszkodni.

Később valódi épített falakra festett az ember, ahol már sokszor vakolat alappal is ellátta a kötőanyaggal erősített festékét. Ez már tulajdonképpen teljes értékű festék rendszernek számított, ahol jelen volt az alap, az alapozó és a festék is.

Ilyenek voltak az ókori Egyiptomi, Római és Görög falfestmények, a középkori freskók és seccók.

A festészet hordozó alapjai

A festmény alapokkal szembeni követelményeink.

A festmény alapnak, képesnek kell lennie arra, hogy önmagában alkalmas legyen arra, hogy közvetlenül lehessen rá festeni, pl. akvarell papír.

Vagy képesnek kell lennie arra, hogy un. alapozó segítségével tegyük alkalmassá festmény hordozásra, festmény alapnak. pl. vászon, farost stb.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem mindig az alap a meghatározó, hanem a választott festék típusnak is eltérő igényei vannak az alapokkal szemben.

Pl. míg az akvarell papír alkalmas önmagában, alapozás nélkül az akvarellfestéknek alapjául szolgálni, addig, ha ugyanerre a papírra olajjal szeretnénk ráfesteni, előbb alapoznunk kellene, mert az olajfestéknek más igénye van az alappal szemben, mint az akvarellfestéknek.

Nézzük hát a festészetben használt leggyakoribb alapokat

Papír

Számtalan változatban ismertek a festészetben és rajzban általában a következő fajták fordulnak elő leggyakrabban

.

Rajzpapír sima felülettel

Főleg grafit és színes ceruzarajzhoz használjuk, mert ezek a technikák megkövetelik a sima papír felületet.

Rajzpapír érdes felülettel

Ezek vagy speciálisan textúrált felülettel készülnek, pl. narancsbőr szerű, vagy vászon hatású stb. vagy kissé meg vannak valamilyen érdesítő anyaggal szórva, hogy enyhén csiszolópapír szerűek legyenek.

Ezek a papírok főleg szén és pasztell technikához valók és funkciójuk, hogy az érdes, textúrált felületen a kötőanyag nélküli száraz, pasztellkréta vagy szén szemcsék meg tudjanak tapadni. Ez tulajdonképpen ugyanaz az elv, mint a barlang rajzoknál, ahol a kötőanyag nélküli festékpor kapaszkodik az érdes felületbe. Hátrányuk, hogy fixáló szerrel kell kezelni és üveglappal óvni őket, mert különben később is elmaszatolódhatnak.

Akvarell papírok

Az akvarell papírok elsősorban a vízfestékekhez készülnek, pl. akvarellfesték és gouache festék esetleg tempera stb.

3 fő követelménynek kell eleget tenniük.

Ne legyen hajlamos a hullámosodásra és ne nyúljanak meg nedvesen. Ha víz, éri a legtöbb papír megnyúlik és hullámos lesz, az akvarellpapíroknál ezeket a tulajdonságokat próbálják minimalizálni, hiszen arra készülnek, hogy a vízfestés közben vizesek legyenek.

Legyen jó nedvszívó. ez azért fontos, mert az akvarellfesték kevés kötőanyagot tartalmaz, itt a festék nedves állapotban részben beszívódik a felületbe, ezzel is kapaszkodva, kötve, ragaszkodva az alaphoz.

Savmentesség. Bizonyos pigmentek érzékenyek a cellulóz papírokban jelenlévő természetes savakra. Mikor víz, éri festés közben a papírt, ezek a savak kioldódnak a papírból és részben keverednek a festékkel, melyben, ha a savra érzékeny pigment és egyéb összetevő van, akkor nem várt problémákat okozhat, elszíneződés, sötétedés stb.

Kartonok

Bizonyos, kartonok elég merevek és tömörek ahhoz, hogy megfelelő festőalapként funkcionáljanak.

Az ilyen kartonok alkalmasak arra, hogy lealapozzuk őket és alapozás után olajjal, akril vagy temperafestékkel fessünk rájuk. Ezeket festőkartonoknak hívják.

Mára jelentőségüket vesztették, hiszen könnyen és olcsón juthatunk farost lemezekhez, melyek jobbak, és sokszor olcsóbbak is az ilyen kartonoknál.

Fa deszkák

Főleg gyümölcsfákból alma, körte stb. készített deszkák voltak nagyon alkalmasak festőalapnak. A középkor első felében, a vászonra való festést megelőzően, főleg ezekre festették a táblaképeket. Az ikon festők ma is erre festenek hagyomány tiszteletből.

Hátrányuk, hogy vetemednek, hasadnak. Nagyobb mérethez toldani kell őket stb. Emiatt jobbak és olcsóbbak is a farost és rétegelt lemezek.

Farost lemez

A farost lemez, porrá zúzott faforgácsból készül, melyet, valamilyen enyhe ragasztóanyaggal kezelnek, majd táblákba préselik őket. Régen az egyik oldaluk rücskös volt, napjainkban gyakoribb a mindkét oldalon sima felületű, un. natúr hátlap lemez, vagy HDF lemez.

Natúr farostlemez

Hátránya, hogy könnyen törik, előnye, hogy olcsó, nem vetemedik, stabil alapot ad a festékfilmnek. Alapozás nélkül nem használható, savakat tartalmazhat a papírokhoz hasonlóan is. Ezt azonban az alapozás kiküszöböli. Vastagsága általában 3-6 mm között van.

Létezik olyan változatuk is, ami egyik oldalán egy műanyag bevonattal van laminálva. Ez a bevonat általában fekete, fehér vagy valamilyen famintázat imitáció.

Ha ilyennel, találkozunk, akkor ne akarjunk erre a bevonatos oldalra festeni, alapozni, mert alkalmatlan erre a célra. Ezen a műanyag bevonaton sem a festék sem az alapozó nem tapad meg kielégítően. Ilyenkor használjuk a lemez másik, natúr oldalát, a bevonatos oldal legyen a festményünk hátlapja!!

Rétegelt lemez

A rétegelt lemeznél nagyon vékony falemezeket ragasztanak össze több rétegben. Ez sokkal erősebb és nehezebben törik, mint a farost, ez egyben előnyük is, viszont annál drágább és a lemezkék illesztésénél gyakran elhasadnak, ami szintén hátrány. Főleg kasírozott vászon alapjául megfelelő. Vastagságuk 3-9 mm

Festővászon

A festővászon egy esztétikus és ideális festőalap. A laikusok által is a legjobban becsült hordozó, hiszen a köztudatban is ugye úgy van bent a festmény leggyakrabban, hogy „olaj vászon kép”.

A vásznat alapvetően kétféle képpen lehet szakszerűen felhasználni, feszítve vagy kasírozva.

A vászon alapanyaga hagyományosan lenn vászon vagy kendervászon volt, később a pamut kezdett elterjedni, napjainkban előbbiek mellett gyakoriak a kevert szálas vásznak is. Léteznek még műszálas vásznak is ezek azonban silány anyagok, kerülendők.

Vásznakra vannak speciális festővásznak, melyeknél a szálak szép egyenletesek, és nincsenek a felületben egyenetlenségek, csomócskák melyek zavaróak lehetnek, megtörve a felület simaságát, egyenletességét,

Ugyanakkor ismertek olyan festők, akik hagyományos, rusztikus. méteráru boltokban használt vásznakra dolgoznak, mert pont ezeket az egyenetlenségeket értékelik, sőt olyan is ismert, aki zsákvászonra fest.

Festővásznakat művészellátókban kapunk, vagy vehetünk utóbb említett méteráru boltban kapható vásznat is. A festővásznak nagyrészt gyárilag van alapozva, de kaphatóak natúr vásznak is melyeket saját ízlésünk szerint alapozhatunk.

Feszített vászon

A középkorban a Velencei festők által vált népszerűvé ez a technika, ezzel fel tudták váltani a táblakép festészetben a fatáblákra való festést. Itt egy un feszítőkeretre vagy más néven ékrámára, feszítik a vásznat. Előnyük, hogy hatalmas méretben is készülhetnek, hátrányuk, a vásznak idővel megereszkednek, lazaságuk rugalmasságuk károsíthatja a náluk jóval merevebb festékfilmet, azon repedéseket, töredezéseket okozva. Továbbá óvatlan kezekben, pl. szállítás közben könnyen kihasadhatnak.

A modern festészetben divatos, keret nélkül akasztani a képeket, az ilyen képekhez is nagyon alkalmasak, hiszen jól mutatnak a falsíkból pár centit kiemelkedő vászonképek, ilyenkor általában a széleket, oldalakat is festik.

Kasírozott vászon

A kasírozás azt jelenti, hogy a vásznat valamilyen merev hordozóra, jellemzően, kartonra, farost, vagy rétegelt lemezre ragasztják és préselik. Hátránya, hogy kisebb a maximális mérete, mint a feszített vászonnak, előnye annál több van.

Előnye, hogy nem szakad, mint a feszített vászon, a festékfilmnek is stabil merev alapot ad, kevésbé okozva repedéseket a festék filmen. Házilag is könnyű elkészíteni ez is előnyös, hiszen pénz takarítható meg általa.

Az alapozók arra valók, hogy a kép alap, mint szilárd hordozó alkalmassá váljon a festék számára, hogy az szilárdan rögzüljön a felületre, továbbá optimális szívóképessége legyen!!

Az alapozók többféle funkcióval is bírhatnak, többféle elvárás is van velük szemben, ezek a következők.

Az alapozókkal szembeni elvárások

Erős kötés

Az alapozónak képesnek kell lennie, erősen hozzákötni a hordózó alaphoz úgy, hogy később az anyagok öregedése közben és a festékben lezajló folyamatok hatására sem válhat el az alaptól.

Szívóképesség csökkentése

Az alapozónak csökkentenie kell a felület szívóképességét, mely általában akár vászon, papír vagy fa, farost alapoknál túl nagyok, ezek a felületek túlzottan erősen szívnak. Ezt a szívóképességet, az alapozó optimalizálja.

Saját szívóképesség

Az alapozónak optimális szívóképességgel kell rendelkeznie, mely részben az adott festék számára, részben a festő számára az aktuális munkához, a saját munkamódszeréhez is a leginkább megfelelő.

Ha például túlzottan szív az alapozó, az olajfestéknél vagy akrilnál az hiba lehet, mert kiszívja a kötőanyag nagy részét a festékből, ezáltal gyengül a festékfilm kötőereje, ami később károsodáshoz vezethet a festékfilmben.

Az alap, az alapozó és a festék kötése.

Az alap, az alapozó és a festék kötése. Figyeld meg, ahogy a felső rétegek,
kis kapcsokkal kapaszkodnak az alattuk lévő rétegbe. A kis szigonyok, csúcsok jelképezik, azt a folyamatot, ahogyan az alapozó behatol az alapba és összeköt azzal. Ugyanígy a festék is behatol az alapozóba kissé. Így hozva létre erős kötést.

Ugyanakkor a túlzottan csekély szívóképességű alapra, meg olyan lenne festeni, mintha műanyagra akarnánk vizet elkenni, folyton lefolyik, nem kapaszkodik a felülethez, ez sem feltétlenül jó.

Másrészt az akvarell technikánál, pont ez a szívóképesség kell, bár néha ott is alapozunk, hogy ezt csökkentsük, csak ott elég bevizezni a papírt, ez a vizezés az akvarellnél tulajdonképpen egyfajta alapozás, ha úgy tetszik.

Ugyanakkor az alapozónak megfelelőnek kell lennie arra is, hogy a festék számára jó alapot biztosítson, ez főleg a fenti tulajdonság optimális meglétét feltételezi, ill. azt, hogy a festék szilárdan össze tudjon kötni az alapozóval, úgy, hogy később ne váljon el tőle.

Funkciók

A fenti elvárásokon túl, bizonyos funkciói is lehetnek az alapozónak, melyek a festő egyéni technikájának függvénye.

Az 1. Funkció: a Textúra

Az alapozó sűrű konzisztenciája, és a felhordás eszköze, módja, lehetőséget ad arra, hogy bizonyos textúrákat adjunk a felületnek, melyek számunkra kedvezőek.

Eszközök az alapozó felhordásához

Ecset

Ha ecsettel hordjuk fel, akkor általában 2-3 réteg alapozót egymásra merőleges szálirányban (a következő réteget mindig keresztben) festünk fel az alapra. Ez leginkább a vászonhoz hasonló szálirányt, mintázatot eredményez. Én pl. ezt preferálom.

Festőhenger

Ha festőhengerrel felhordunk 2-3 réteget, ez kissé „narancsbőr” szerű felületet ad az alapnak. Nekem ez nem tetszik, de valaki meg éppen ezt szereti.

Festőkés vagy spakli

Ha festőkéssel, vagy még inkább spaklival hordjuk fel, akkor két lehetőségünk van. Ezzel az eszközzel általában sűrűbb konzisztenciájú alapokat hordunk fel a felületre.

  1. Lehetőség

Szépen elsimítjuk az alapozót, majd száradás után minden egyes réteget finoman átcsiszolunk egy nagyon finom csiszoló papírral, így tükörsima felületet kapunk. A holland portréfestők kedvelt technikája volt ez, nagyon finom vászonra alkalmazták és az ilyen tükörsima felületen, a lazúros festésmóddal szinte fényképsimaságú festményeket produkáltak.

  1. Lehetőség

A spaklival a sűrű alapozót egyenetlenül hordjuk fel. Így véletlenszerű, élek, törések és felületi egyenetlenségeket produkálunk, ami izgalmas effektek lehetőségét adja. Ha ilyen felületre festünk pl. lazúrosan, mondjuk égetett siennával, akkor a kiemelkedő részeken vissza tudjuk törölni a festéket, ott egészen áttetsző, világos, vöröses-narancsos színű lesz a felület. Ugyanakkor, a kis mélyedésekbe, gödrökbe, sűrűn megül a lazúr, ami a tömény koncentráció miatt ezeken a helyeken egészen sötét vöröses barna lesz. Így egy nagyon hangsúlyos, gazdag színvilágú alapot produkálhatunk, ami nagyon rusztikus benyomást kelt.

Csiszolóvászon

A finom csiszolóvászonnal bármelyik módszert simábbá tudjuk tenni, csiszolni szükség szerint.

A 2. Funkció: a Színek

A másik funkciója lehet az alapozónak, ha nem fehérre, hanem valamilyen színűre készítjük. Fekete alapozó pl. kapható is, ha éppen arra lenne szükségünk, ebből már fehérrel sokféle szürke alapot keverhetünk, de éppen csinálhatunk zöldes vagy vöröses barnás alapot is. A meleg tónusok sokszor segítenek a munka közbeni színhelyesség eltalálásában és egyéb kedvező opciókat is adnak. Pl. segítenek semlegesíteni a rá kerülő színeket, jobban hangsúlyt adnak a fényeknek, fehéreknek stb.

Tehát az alapozónak meg kell felelnie a vele szemben támasztott elvárásoknak és bizonyos esetekben egyéb funkcióknak is. A fent leírt 3 elvárás és 2 funkció van, (ezek a legfontosabbak) amit figyelembe kell venni.

Alapozó típusok

Akvarell festék

Mint már beszéltünk róla, az akvarellfestéknek nincs szüksége alapozóra, önmagában is megfelel számára az akvarell papír, amit szükség esetén, ha egyedi hatásokat akarunk, vagy csak a szívóképességet akarjuk csökkenteni, (hogy jobban egymásba tudjuk mosni a színeket) akkor “alapozhatunk” vízzel is.

Ugyanakkor léteznek már olyan speciális akvarell alapozók, melyek arra valók, hogy más alapokat, pl. farostot, vagy vásznat tegyünk alkalmassá arra, hogy akvarellel festhessünk rá. Az ilyen alapozó hasonló tulajdonságú felültett teremt az ilyen alternatív festmény alapokon, mint amilyen az akvarell papír is.

Gouache festék

A gouache festéknek tökéletesen megfelel minden olyan alap, mint ami az akvarellfestéknek való. Ez a festék is elsősorban papírra való festésre optimális.

Akril festék

Az akril festéknek akril alapozó, un. akril gesso való. Ezt készen kapható, de házilag is elkészíthető anyag.

Akril festék alá csak ez jó, olaj alap nem alkalmas akril alá!!

De több réteg akril festékkel is alapozhatunk, csak éppen nincs értelme, mert sokkal drágább, mint az alapozó. Viszont az akril gessok színezésénél már van értelme a pl. fehér gessohoz valamilyen színű akril festéket adni, hogy színes alapot kapjunk.

Van még egy lehetőség akril alá, az akril kötőanyaggal való alapozás.  Ez egy áttetsző anyag, amivel izgalmas lehet alapozni, hiszen megmarad a felület eredeti színe, pl. natúr vászon, natúr fa stb. Az akril kötőanyag elvégzi a felületen az optimális szívóképesség beállítását, erősen köt a felülethez és a festék is erősen köt hozzá, tehát minden tekintetben alkalmas a gesso helyettesítésére. Előnye az átlátszósága, ha ezt akarjuk.

Olajfesték

Az olajfesték alá, jók lehetnek a kréta, fél kréta és olaj alapok, alkyd olaj alapok és Az akril gesso, vagy az akril kötőanyag is egyaránt.

Itt arra kell figyelni, hogy ha kréta vagy fél kréta alapot használunk, akkor az csak merev hordozóra (pl. farost, kasírozott vászon) jó, és jobban fog szívni, mint az olaj alap.

Vizes olajfesték ugyanaz, mint az olajfesték.

Akril gesso

A művészellátókban széles körben kaphatók akril gessok. Gyakori a fehér és fekete szín megléte is. Ez teljesen megfelel olaj és akril festékek alá.

A következő leckében leközlöm a saját receptemet, mellyel jó akril gessot készíthetünk házilag is.

Ez két okból jó.

Egyrészt olcsóbb, mint a bolti. De ez már okafogyottá vált, mert a nemrég megjelent Lengyel Renesans akril gesso árát nem tudtam megverni a saját alapozóm árával sem.

Másik ok, hogy én tudom beállítani a megfelelő szívó erejét a saját alapozómnak, ez már sok esetben fontos funkció, ami miatt érdemes tovább tárgyalnunk a kérdést.

A különböző háztartási és ipari festékek néhány kivételtől eltekintve, kevésbé jó alapot produkálnak, mint amire nekünk szükségünk van.

Alább ismertetek egy receptet, amivel az akril gesso-t (ejtsd kb.  – dzsesszó) kiválthatjuk.

De pl. a beltéri diszperziós falfestékek önmagukban kevésbé alkalmasak alapozónak. Itt az a probléma, hogy az ilyen diszperziteknek túl nagy a szívóképessége, nem optimális, az ilyen felületre nagyon rossz dolgozni, folyton elszökik a nedvesség az ecsetből. A másik probléma, hogy gyenge a kötőanyaga az ilyen festéknek, és később elválhat az alaptól az alapozó. Ráadásul a festékből is kiszívja a kötőanyagot, így a festékfilm kötőanyagban szegény ezáltal gyenge lesz.

A saját receptem 

-1 rész diszperzit beltéri falfestéket összekeverünk

-1 rész Takril betonfestékkel.

Ez a keverék nagyjából megfelel a bolti akril gessok tulajdonságaival. Ha a keverékben kevesebb a takril és több a diszperzit akkor erősebben fog szívni, ha több a takril és kevesebb a diszperzit akkor kevésbé fog szívni mint a fele-fele arányú keverék.

Fontos! A takril aránya a keverékben ne legyen kevesebb egyharmad mennyiségnél!

A fenti recept egyetlen előnye, hogy kedvünk szerint tudjuk beállítani vele a felület szívóképességét, szívó erejét.

A vízzel hígítható Akril gyanta kötőanyagú Takril betonfesték

A diszperzit beltéri falfesték

Ha nem szeretnél vesződni akkor a Renesans Akrill Gessot ajánlom, ami a legjobb ár minőség arányú alapozó a piacon.

Renesans Akril gesso

A különböző, oldószeres mázolásra való háztartási alapozókkal pedig az a baj, hogy egyrészt kevésbé testesek, vastagok, másrészt általában ezek sem optimálisak szívóképesség szempontjából. Ráadásul ezek nem arra lettek fejlesztve, hogy évtizedekig bírják, hiszen az az ajtó, ablak aminek festésére való, 5-10 év múlva úgy is át lesz festve. De itt mi festményről beszélünk melynek élete hosszabb időre van tervezve.

Azért vannak kivételek, ha már ilyen oldószeres anyagról beszélünk, akkor a szakmában sokan használják jó eredménnyel az un. Wallkyd falfestéket. Ez egy alkyd gyanta kötőanyagú, lakkbenzinnel hígítható falfesték. Mivel falfestéknek fejlesztették, nem mázoló anyagnak, ezért azoknál testesebb, festmény alapozási célra jobban megfelel. Ez a testesség optimálisabb szívóképességet is ad az alapozónak. A Wallkyd falfesték nagyon hasonló a művészellátókban kapható (alkyd tartalmú olaj alapozókhoz) így ezt tudom még ajánlani az akril gesso alternatívájaként olajfestéshez.

Azonban ez csak olajfesték alapozójaként használható!

Wallkyd falfesték

A festő karton, olyan vastag papír karton, mely alkalmas olajfestmény alapozó hordozására, melyre aztán festeni lehet. Előnyéről nem tudok beszámolni, hátránya, könnyen hajlik, szakadhat, törhet, nedvességre is érzékenyebb stb.

Feszített vászon vakkeretre más néven ékrámára feszített vászon, a laikusok számára a mai napig az „olajfestmény” egyetlen ismert hordozója. A feszített vászon hátránya, hogy óvatlan mozdulattól képes kiszakadni, hosszútávon megereszkedhet, mely mozgással jár, ez a mozgás károsíthatja a rideg festékfilm réteget azon repedezéseket okozva. előnye, hogy a vakkeretnek köszönhetően, pl. modern képek esetében akár keretezés nélkül is akasztható.

Kasírozott vászon Farostra, vagy kartonra ragasztott és préselt alapozott festővászon, egyesíti a farost és a vászon jó tulajdonságait. A kasírozott vászon nem tud kiszakadni, mert a farost lemez ettől megvédi, ha a farost eltörik, akkor el lehet távolítani a vászonról és akár egy új farostra lehet feszíteni, hiszen a vásznon van a kép, mely elég szívós ahhoz, hogy a megtört farosttal együtt nem szakad, nem törik. A farost merevítő hatása miatt, a vászon nem ereszkedik meg, így mereven mozgás nélkül tartja a vásznat emiatt azon a festékfilm nem fog repedezni. Hátránya, hogy egy bizonyos méret felett, már nem elég merev és kisebb a legnagyobb mérete, mint a vászonnak.

Az akrilfestékkel a fent felsorolt összes alapra festhetünk. Az akrilfestés alá minden esetben 2 réteg akril alapozó (akril gesso) való és csak az jó neki!

Olaj alap

Olaj alapnak azt az alapot nevezzük, amely olajból, töltőanyagból és pigmentből készül.

Ez egy elég rugalmas alap, így alkalmas feszített vászon alapozására is.

Néha kiegészülhet enyvvel és vízzel is.

Az olaj alap, kifejezetten csak olajfestékek alá való!

A modern verzióiban alkyd gyantával helyettesítik vagy egészítik ki az olajat, és ilyenkor soha sincs benne enyv és víz. Ez gyorsabban szárad, mint a hagyományos receptúrák, ezért sokan előnyösebbnek tartják. Ehhez hasonló a fent említett walkyd falfesték is.

Tehát összefoglalva:

Akrilfesték és olajfesték alá egyaránt kell alapozás!

Akril festékkel, csak akril alapozásra festhetünk!

Olaj alapozásra, csak olajfestékkel festhetünk! 

Akril alapozásra olajjal és akrillal is festhetünk!

Az alapozás szempontjából a vízzel hígítható olajfestékek és a gyorsan száradó alkyd olajfestékeket is olajfestéknek számítjuk! Ugyanaz vonatkozik rájuk!

Mint látható, alapozás szempontjából az akril gesso a leguniverzálisabb alapozó, érdemes hát mindent ezzel alapoznunk, farostlemezt, rétegelt lemezt, kartont és vásznakat is. Akrillal és olajjal egyaránt jól tudunk rá dolgozni.

Színkeverési Segédlet

FREE

Töltsd le az ingyenes Színkeverési Segédletet! E-mailben küldöm!

1 perc és olvashatod!