Az olajfestészet világában a terpentin és társai nem csupán technikai segédeszközök, hanem alapvető, kreativitást is meghatározó komponensek. Ez a lecke részletes áttekintést ad a legfontosabb oldószerekről, funkciójukról, valamint arról, hogyan alkalmazzuk őket tudatosan a műtermi munkában.
1. Mi is az a terpentin?
A terpentin egy többnyire fenyőfélékből nyert illóolaj, melyet balzsamok lepárlásával nyernek ki. Illékonysága miatt teljesen elpárolog a festékfilmből, nem hagyva maga után semmilyen maradványt. Szerepe nem a festék megkötése, hanem annak oldása, higítása, száradásának befolyásolása.
2. Az oldószerek fajtái
Illóolajok
- Balzsamterpentin (1x v. 2x rektifikált): fő oldószer a gyantákhoz és festékhígításhoz
- Narancsolaj: kellemes illat, hasonló hatás a terpentinhez
- Levendulaolaj és Spikeolaj: ragaszkodás növelése, lassabb száradás
- Szegfűolaj: legerősebben lassítja a száradást
- Rozmaringolaj: legerősebb oldóhatás, de lassún szárad
Az illóolajokban többnyire és többek között jelen van egy terpén nevű anyag, ami a gyantákra oldó hatást fejt ki, erre utal egyes illóolajok neve is (terpentin).
Az Illóolajok, gyanták oldására, olajfestékek hígítására használt olyan illékony olaj, mely a festék filmből párolgás útján maradéktalanul elillan, semmilyen anyagrészt nem hagyva maga után. Az olajok száradási idejére is hatással van, fajtától függően vagy gyorsítva, vagy lassítva azt. Mivel semmilyen zsír nem található benne, így kötőképessége sincs. Ezt a hatást az olajok oxidációs (az olajok száradása úgy történik, hogy oxigént vesznek fel –oxidáció) sebességének növelésével vagy csökkentésével fejti ki.
A festékfilm kötőképességét nem javítja, hanem gyengíti (a terpentinnel higított, festékfilmben a terpentin mennyiségével arányosan csökken az adott felületre jutó száradó olaj tartalom, ami a festékfilm kötőanyagát adja, ezáltal gyengül a filmréteg).
Mivel zsírsavakat nem tartalmaz, és nem köt, ezért más a funkciója, mint a zsíros olajoknak.
Az illóolajokat, a festékfilm száradási sebességének befolyásolására, festészetben található gyanták oldására, hígítására, lakk és festőszerek készítésre és a festékfilm vékonyítására, soványítására használják.
Mivel jelentősen gyengíti a festékfilm kötőerejét, tartózkodni kell attól a hibás gyakorlattól, hogy csak terpentinnel hígítjuk a festéket.
Bizonyos esetekben a csak zsíros olajjal, pl. lenolajjal való hígítás sem helyénvaló.
Ebből a megfontolásból egyfajta kompromisszumként alakultak ki a több komponensű festőszerek, melyekben harmonikusan elosztva található illóolaj és zsíros olaj egyaránt, sokszor további összetevők mellett, pl. dammar lakk, velencei terpentin, szikkatívok stb.
A festészetben használt illóolajok
Balzsam terpentin olaj, kétszeresen rektifikált balzsam terpentin, citrus terpentin (narancsolaj), levendulaolaj, spike olaj (a levendulaolaj egy változata), rozmaring olaj, szegfűszeg olaj.
Bizonyos ásványolaj származékok, pl. lakkbenzin, fehérített petróleum, szagtalan oldószer stb. szintén az illóolajokhoz hasonlóan működnek. Gyűjtőnevük sokszor „White Spirit”.
Sok esetben főleg festőszerekben, festék hígításban az ásványolajokkal helyettesíthetjük a terpentint. De oldó hatásuk gyengébb, természetes gyanták bennük kevésbé jól oldódnak, inkább csak bizonyos szintetikus gyanták oldásában van kiemelt szerepük. A terpentinnél lassabban illannak el, a festékfilm száradási sebességére nincsenek befolyással mert oxigén felvevő képességük sincs. Viszont az illóolajoknál olcsóbbak, szagtalan változataik kevésbé irritálnak.
Az illóolajokat a pálinkafőzéshez nagyon hasonló eljárással párolják le, az illóolajban gazdag növényi részekből. A legtisztább minőségű illóolajokat kétszeresen desztillálják. Ennek a folyamatnak az idegen neve a „rektifikáció”. Tehát a „kétszeresen rektifikált terpentin” azt jelenti, hogy kétszeresen van desztillálva, ebből tudhatjuk, hogy az jó minőségű.
A festészetben manapság főleg a terpentinnek és a narancsolajnak, továbbá az ásványolajoknak jut vezető szerep, ez a többi illóolajhoz képest kedvezőbb árának és a száradási sebességre gyakorolt gyorsító, optimális hatásának köszönhető.
A Narancsolaj, valójában citrusfélék balzsamából kétszeresen desztillált illóolaj, hatása nagyon hasonló a terpentinéhez, illata viszont intenzív nagyon kellemes narancsillat.
Levendulaolaj és Spikeolaj
A levendulaolaj a Levendula virágjából (Lavandula officinalis) a Spikolaj pedig egy Portugál levendula fajtából (Lavandula latifolia) készül. A spikolaj kissé szúrósabb szagú kozmetikai szempontból kevésbé értékes emiatt olcsóbb, de festészeti szempontból a két olaj egyenértékű. A levendula és spike olaj világos színű, kellemes illatú illóolaj száradási ideje lassú, sárgulásra kevésbé hajlamos.
Felhasználása főleg akkor szükséges, ha már megszáradt festékrétegre festünk, mert a levendulaolaj nagyban elősegíti az új festékréteg a régihez történő tapadását. Ez annak a tulajdonságának is köszönhető, hogy a gyantákat és a nem teljesen megszáradt festékrétegeket erősen oldja, ezért óvatosan kell használni.
Ismert olyan festő, aki néhány cseppet tesz a festékhez, festőszerhez csupáncsak az illata végett, így szelídítve meg a terpentin számára kellemetlen, erős szagát.
Egyes festményhamísítók pedig a festményhamisításhoz használták. Azon tulajdonsága miatt, hogy levendulaolajjal készült festékkel festett kép felületi száradása után, meghatározott ideig 100 Celsius fok körüli hőmérsékleten szárították a képet. Így gyorsan kialakul a festmény felszínén az öreg festményekre jellemző repedésháló, mely egy kis patinázás után, igen életszerű lett. Ez valószínűleg azért következett be, mert tulajdonképpen a kötőanyag nélküli levendulaolajjal legyengítették az olajfesték kötőképességét.
A levendulaolaj a terpentinnél lassabban illan el a felületről és az olajok száradására sincs olyan katalizáló hatással, mint a terpentin. Emiatt használták a festék száradásának a lassítása céljából is. Festékhez, keverve néhány cseppet, vagy éppen festőszer adalékanyagaként.
Antibakteriális hatásának köszönhetően, tartósítás céljából is szoktak 1-2 cseppet adagolni festékekhez. Pl. A régi Pannoncolor vagy elődje a Budapest olajfestékeken is lehetett érezni a levendula illatot. Használják még temperafestékek és akvarell vagy egyéb recepteknél az anyag tartósítására, ilyenkor is néhány cseppet adnak a keverékhez és ez elég az antibakteriális, penész gátló hatás eléréséhez.
Levendulaolajjal helyettesíthetjük a terpentint is, hiszen egyik fő alkotó eleme (51 %) a linalool, ami a terpentinben is nagymértékben megtalálható (a terpén egyik fő alkotó eleme) ezen kívül különböző pinéneket, alfa-pinéneket tartalmaz ezek az erős gyantaoldó képességért felelős anyagok. Itt kell megjegyezni, hogy a spikolaj tartalmaz több linaloolt a levendula officinalis csak mintegy 29 %-ot tartalmaz ebből az anyagból, így elmondhatjuk, hogy a spikolajnak erősebb az oldóképessége.
Persze drága ára, (kb. 800-1000,- Ft / 10 ml) miatt értelmetlen nagymértékben használni terpentin helyett. Viszont jó, ha van a műteremben 50-100 ml, hiszen néhány alkalommal jó szolgálatot tehet médiumokhoz és tartósítási célokra.
Gyakorlatilag a jó minőségű aromaterápiás célra 10 ml kiszerelésben árusított fiolákban könnyen hozzáférhetők széles körben és tökéletesen megfelelnek a célnak. Ha tudunk venni spike olajat inkább azt használjuk olcsóbb ára miatt. Egyébként Magyarországon főleg Tihany környékén számos levendulát termelő és olajat előállító és forgalmazó kistermelő van, akiktől szintén hozzájuthatunk esetenként jutányosabb áron is.
Arra azonban vigyázzunk, hogy egyes aromaterápiás olajokban hamisítják, itt alkoholban oldott illatot kapunk, ami nem felel meg követelményeinknek.
Szegfűolaj
A Szegfű olajat a Fülöp szigeteken és Madagaszkáron honos szegfűfából állítják elő, átható erős szagú illóolaj. Az illóolajok közül a szegfűolaj szárad a leglassabban. Tartósításra és a festék száradási idejének lassítására használják. Kis mértékben a festékhez keverve ajánlatos adagolni a palettán.
Néhány festő gyakorlatával szemben nem ajánlott a festmény felületére fújni, mert a száradás lassító hatását nem egyenletesen fejti ki. Így egyes színek eltérően száradnak és a kép száradása sem lesz egyenletes, ami kerülendő az eltérő feszültségek végett. Elsősorban a gyorsan száradó színekhez javasolt (pl. ólom és kobalt pigmentek) indokolt esetben a használata, mert a lassan száradó pigmenteket, mint pl. krapplakk, száradási idejét akár több hónapig is elnyújthatja, ha szegfű olajat adunk hozzá. Ezért a lassan száradó színekhez sohase adjunk szegfű olajat!
A szegfű olaj erős oldó hatása miatt óvatosan kell használni a még nem teljesen megszáradt rétegekre is. További hátránya, hogy túladagolva, igen hajlamossá teszi a festékréteget a repedezésre ezért nagy gyakorlat szükségeltetik a használatához. Emiatt régen a festményhamisítók ezt is előszeretettel használták a levendulaolaj mellett.
Azonban házi készítésű festékeink száradási idejének közelítéséhez igen hasznos segítség lehet.
Leginkább azonban tartósító hatása miatt tartjuk, pl. temperafestékek tartósítására, ebben a képességében felülmúlja a levendula olajat is.
Rozmaringolaj
Világos, enyhén zöldes árnyalatú illóolaj, az olajok közül a legközelebb ál a terpentinhez, oldó képessége a legerősebb az olajok között ezért nagyon óvatosan kell használni, hasonlóan a levendulaolajokhoz, elsősorban kiegészítő anyagként használják festők, restaurátorok. Száradási ideje lassú.
Narancsolaj
A narancsolaj a citrusfák balzsamából desztillált illóolaj. Tulajdonságait tekintve ez áll legközelebb a terpentinhez a többi illóolaj közül, ezért gyakran használják, a terpentin helyettesítésére is. Illata mesésen finom narancsillat. A terpentinnél talán kissé lassabban illan el.
Terpentinfélék
Fontos leszögezni, hogy a terpentineknek 2 fő változata van, alapanyaguk és előállításuk szerint van köztük alapvető különbség.
Először nézzük azt, ami festészeti célra alkalmatlan, aztán gyorsan felejtsük is el.
Gyökérterpentin
A gyökérterpentin megegyezik a háztartási festékboltokban olcsón beszerezhető Terpentin hígító, háztartási terpentin, terpentin néven beszerezhető anyaggal.
A gyökérterpentin alján ilyen üledék keletkezik ha kevés maradék terpentint hagyjuk elpárologni. Ez az anyag a képre festett terpentinben ugyanúgy benne lenne és ugyanúgy ott is visszamaradna a képen a terpentin illó részeinek elpárolgása után!
A tűlevelű fák, fenyőfélék kivágott, magas gyanta tartalmú gyökeréből készül egyszeri lepárlással. Ez a legolcsóbban előállítható legrosszabb minőségű terpentinféle. Ha betévedünk egy háztartási festékboltba, ott szinte biztos, hogy terpentin néven ezt kapjuk. Ennek ára körülbelül csak a fele a művészterpentineknek, ez gyakran arra csábítja a festőművészeket, hogy pénztárcakímélő megoldásként ezt használják. A szakirodalomban mindenhol hangsúlyozzák, hogy ez az anyag olajfestészeti célra alkalmatlan. Az ilyen terpentint könnyen felismerhetjük szúrós szagáról, gyakran színe is sárgásabb, mint nemesebb társáé. Amellett, hogy áthatóan erős szaga jobban irritál és kellemetlenebb munka közben elviselni, komoly károsodásokat okozhat alkotásunk utóéletében. Restaurátorok beszámoltak olyan jelenségekről, amikor a festmények felszínén kristályos „gyantakivirágzások” keletkeztek, melyért minden esetben az ilyen terpentin volt a felelős. Tehát mindenkit óva intek használatától!
Balzsamterpentin
A 2 x rektifikált balzsamterpentin alkalmas festészeti célokra. Az ilyen anyag a fenyő és citrusfa félék, sérült részein kifolyó, ragadós, sárgás színű, mézszerű anyagból, köznyelven gyanta, szaknyelven balzsam készül. A balzsamok ugyanis nagy mennyiségű terpént tartalmaznak, melyek a terpentin nevű illóolaj hatóanyagát adják desztilláció után. Ez a festőművészet leguniverzálisabb oldószere, melyet gyanták visszaoldására, olajfesték hígítására, soványítására használnak. Hatására a festékfilm egyenletesen matt felületet vesz fel, ugyanakkor a száradásra gyorsítóként hat. Ezt úgy éri el, hogy a terpentin segíti, a zsíros olajok és a gyanták oxigén felvételét. Mivel ezek az anyagok, úgy képeznek szilárd filmréteget, hogy oxigént felvéve, oxidálódnak (száradnak) ezért az olyan anyagokat, melyek ezt a folyamatot elősegítik, katalizátoroknak, nevezzük. Ezeket a katalizátorokat a festészetben szárítóknak hívják.
A szárítóknak létezik egy speciális csoportja is, mely kifejezetten csak ezt a szárító funkciót látják el, és minden esetben adalékanyag formájában használjuk fel. Ezt a csoportot szokták “szikkativ” , “szikkatívok” néven is nevezni.
De a terpentinnek is van ilyen tulajdonsága, tehát oldó és hígító feladatai mellett, szárítóként is funkcionál az olajfestészetben.
A Balzsam terpentin olaj
A balzsamból készített terpentin pontos neve balzsamterpentin. Amikor a balzsamot egyszer desztillálják, egy kissé sárgás színű áttetsző folyadékot kapnak, melynek kellemesen gyantás illata van.
Ezt az anyagot „balzsam terpentin olajnak” hívják. Ebben az anyagban található némi gyantás balzsam maradék, ennél fogva kissé testesebbnek tűnik, mint a következő terpentin.
A kétszeresen desztillált balzsam terpentin
Ha a fenti terpentin olajat még egyszer desztillálják, akkor egy az előbbinél tisztább, vízszínű anyagot kapnak, melyet kétszeresen desztillált (rektifikált) balzsam terpentinnek nevezünk.
Ennek illata az előbbihez hasonló, még annál is finomabb gyantás illat, színe azonban teljesen víztisztán áttetsző és nem sárgás, ránézésre kevésbé tűnik testesnek. Ebben már nincsenek, vagy csak alig vannak gyantás maradványok, ez tekinthető a tiszta terpentinnek. Művészeti célokra főleg ez alkalmas, az un. „művész terpentint” nevet is ennek a típusnak szokták adni.
Sajnos sokszor hamisítják, és olcsóbb 1 x desztillált változatot árulnak a 2x-es helyett.
Háztartási terpentin
Bár a gyökérterpentinnél már ejtettünk róla szót, most itt még pár szót szentelnék az alábbi anyagnak.
Magyarországon sok festőnél bevett szokás, hogy un. Háztartási terpentint használnak, melynek ára jóval olcsóbb, mint a művészterpentin. Nyilván az olcsóbb ár miatt nyúlnak a művészek ehhez az anyaghoz, gondolván az is terpentin, jó lesz a munkához.
Háztartási terpentin
A Háztartási terpentin általában megegyezik a gyökérterpentinnel.
Háztartási terpentin festészeti célra alkalmatlan!
Ez az anyag nem balzsamból készül, hanem a kivágott fenyőfák gyantás gyökereit darabolják fel, és abból párolják le. Emiatt az ilyen anyag teljesen más összetételű, mint a balzsamterpentin, olyan mellékanyagokat tartalmaz, ami festészeti célra alkalmatlanná teszi, a képet hosszútávon tönkreteheti az ilyen anyag használata.
Szaga ennek is gyantás, de már nem olyan finom, hanem kellemetlenül szúrós szag, amit könnyű felismerni.
Bizony a jó minőségű művészterpentin drágább, mint ez az anyag, de nem olyasmivel akarjunk spórolni, amivel tönkre, tehetjük alkotásunkat.
Szerencsére Magyarországra is megérkeztek a Lengyel Renesans cég művész terpentinjei, melyek sokkal barátibb árfekvésben vannak, mint hazánkban eddig kapható művészterpentinek.
Miután kipróbáltam, meggyőződtem ezek kiváló minőségéről.
Ismeretes, hogy a terpentin választás legfontosabb tesztje az illat teszt, ha a terpentinnek a színe rendben van, szép tiszta, akkor meg kell szagolni, ha finom, kellemes, nem túlzottan erős illata van, akkor biztosak lehetünk benne, hogy jó minőségű balzsamterpentinnel van dolgunk. Ha színe is tiszta, vízszínű akkor pedig tudhatjuk, hogy 2 x desztillált a terpentin.
Ásványi eredetű oldószerek (White Spirit)
- Lakkbenzin, petróleum: olcsóbb alternatíva, gyengébb oldóhatással
- Szagtalan változatok: oldószerekre érzékenyeknek
Ásványolaj származékok
Az illóolajok másik csoportja a desztillált szénhidrogének családja.
Ezek gyakorlatilag finomítatással módosított kőolajszármazékok.
Oldó hatásuk gyengébb, mint a korábban felsorolt illóolajok, ez bizonyos esetekben pl. egyes festménylakkoknál előnyösebb is lehet. Ezek az anyagok hatásukat és megjelenésüket tekintve kis eltérést mutatnak. Víztiszta átlátszó folyadékok létezik szagtalan, aromamentes változatuk, mely zárt térben való alkalmazásnál szintén előnyös lehet. Másik nagy előnyük, hogy a terpentinnél is szintén olcsóbb, és a festészeti és ipari változat között nincs olyan jelentős különbség, mint a terpentinnél így nem indokolt a drága „művész verzió” használata.
Hatásukra általában mattul a festékfilm, és az olajfesték száradást, nem gyorsítja, mint a terpentin, mivel sokkal lassabban illan el, és oxigén felvevő képességük nincs.
Általában finomított petróleum, lakbenzin néven kerül elénk, Általános Angol nyelvterületen használt gyűjtőnevük „White Spirit”.
A természetes gyantákat nem, vagy rosszul oldja, viszont egyes szintetikus gyantákkal remekül együttműködik. Ezért a műgyantákból készített lakkok sokszor ezzel vannak oldva.
Ez a gyenge oldóképesség, mint tulajdonság különösen a retuslakkoknál, vagy az olyan korai lakkozást lehetővé tevő végső lakkoknál fontos, mint pl. a Regalrez lakk. Ugyanis az oldószernek minél erősebb az oldóképessége, annál inkább fennáll a veszélye annak, hogy a rosszul megszáradt, vagy csak felületükön megszáradt festékfilmet is feloldják lakkozás közben, ill. míg a lakk megszárad.
Olcsó áruk miatt gyakran használjuk ecsetmosásra is.
Létezik szagtalan és környezetbarát változatuk, ahol a káros anyag tartalom és az irritáló anyagok jelenléte minimalizálva van, ez esetleg oldószer érzékenyek számára is megoldást nyújthat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szagtalan higítok elsősorban az aroma mentesítés miatt szagtalanok, de ettől függetlenül az illóolaj gőz, a párolgás miatt ugyanúgy fennál, csak kevésbé érzékelhető. Ezért az egészségre továbbra is ártalmas ezeknek a gőzőknek a belélegzése. Ezért a szellőztetés kiemelt fontosságú.
Renesans ammóniamentes, környezetbarát szagtalan hígító
Tapasztalataim szerint a Terpentinnel ellentétben a háztartási festékboltban is kapható lakkbenzin, festészeti célokra alkalmas, a drága művészmegfelelői és háztartási változatok között számottevő különbség nincs. Csak árban, így indokolatlan a nagy márkák drága White Spiritjeit venni az olcsóbb lakkbenzin helyett. Hacsak nem a környezetbarát és szagtalan verziókat keressük.
Renesans terpentin olaj
Jól láthatóan sárgás színű, kissé testes folyadék illata nagyon tiszta, valódi balzsam terpentin, korrekt módon annak láttatják, ami valójában, ez egy nagyon tiszta, jó minőségű balzsam terpentin olaj.
Alkoholok (etanol, denaturált szesz)
- Természetes gyanták oldására, pasztell fixáláshoz, pigmentek előnedvesítésére
Alkohol, denaturált szesz
A szesz, mint oldószer szintén jelen van a festészetben, jelentősége kisebb, mint az ásványi olajoké, vagy az illóolajoké, de meg illik említeni őket.
Egyrészt néhány természetes gyanta oldószereként szerepelnek, hiszen a sellak és a Szandarak gyanta kizárólagos oldószere az alkohol vagy a denaturált szesz. A sellakot pasztell és szénrajzok fixálására használják, míg a szandarak lakkot az aranyozási munkáknál, melyek régen szerves részét képezték a festészetnek.
Továbbá a terpentin mellett azokat a szeszeket is használják az előző leckében már említett pigmentek nedvesítésére is. Ez akkor történik, mikor festék készítésekor, a pigment nehezen nedvesíthető pl. olajjal, folyton összeugrik az olaj, csomókban marad a pigment. pl. az ultramarinkék is ilyen nehezen nedvesedő por. Ekkor először kis mennyiség terpentint vagy denaturált szeszt kevernek hozzá, mellyel könnyű nedvesíteni. Miután már nedves sűrű masszát kapunk, akkor keverjük hozzá az olajat. A festék eldörzsölése közben az alkohol szépen elpárolog a festékből. Mivel a festékeket tanácsos pihentetni tubusba töltés előtt, ezért bőven van ideje az összes illékony anyagnak eltűnni a festékből, mire a tubusba való betöltésre kerül a sor.
Azt is említettük, hogy a pasztellkréta kötőanyagát a tragant gumit is először ebben kell oldani. De pasztellfestés közben is alkalmazzák a pasztellképen az alaptónusok elmosására. A pasztellkrétát is gyorsabban nedvesíti a denaturált szesz, és szépen festői módon a szesszel elmosható a papíron a kréta por. A szesz nagyon gyorsan elpárolog a felületről, ezután folytathatjuk a száraz papíron a munkát a krétával, de a szeszel, való összemosás hatását nem lehet szárazon produkálni, ezért ezzel az érdekes módszerrel gazdagíthatjuk a pasztellfestésben a technikai repertoárunkat.
Víz
- A vizes alapú médiumok (akvarell, akril, gouache, tempera és a vízzel higítható olajfesték stb.) fő oldószere
Végül nem szabad elfelejtenünk a vizet, mint oldószert, hiszen az úgy nevezett „vizes médiumoknak”, azaz minden olyan festéknek, amely vízzel hígítható, a víz a hígító szere. A vízzel oldható természetes és műgyantáknak, kötőanyagoknak pedig az oldószere.
Alapvetően ezek a festékek a következők. Akril festék, Vízzel hígítható olajfesték, Ceracolors viaszfesték, akvarellfesték, gouache festék, közönséges temperák és emulziós festékek.
Ezek az anyagok általában természetes anyagokat, használnak kötőanyagként, pl. viasz, enyv, tojás, gumiarábikum, módosított vízzel hígítható olaj, stb. Vagy szintetikus gyantákat, pl.
Vízből érdemes desztillált vizet használni, hiszen a csapvíz gyakran tartalmazhat, olyan anyagokat melyek károsan hathatnak a festékünkre. A régi mesterek, sokszor állott vizet, esővizet használtak.
3. Milyen oldószert mikor használjunk?
- Festék száradás gyorsítására: terpentin, narancsolaj
- Tapadás növelésére: levendulaolaj, spikeolaj
- Festékfilm vékonyításra: terpentin, white spirit
- Száradás lassítására: szegfűolaj, levendulaolaj
- Tartósításra: levendula- és szegfűolaj
- Ecsetmosáshoz: white spirit, lakkbenzin
4. Terpentinfajták
- Balzsamterpentin: a művészetben használt, fenyőfélék balzsamából, 1x vagy 2x desztillálva
- Gyökérterpentin (háztartási): olcsó, szennyezett, festészeti célra alkalmatlan
Renesans terpentin olaj
Jól láthatóan sárgás színű, kissé testes folyadék illata nagyon tiszta, valódi balzsam terpentin, korrekt módon annak láttatják, ami valójában, ez egy nagyon tiszta, jó minőségű balzsam terpentin olaj.
Renesans terpentin olaj
Renesans Terpentin olaj, figyeld meg mennyivel sárgásabb a színe
Főleg gyanta, balzsam vagy lakk tartalmú festőszerekhez ajánlott saját meglévő gyanta tartalma miatt. Pl. művész festőszer 1 rész lenolaj, 1 rész terpentin, 1 rész damar lakk receptbe nagyon jó lehet.
Renesans balzsam terpentin
Csodálatosan víztiszta, 2 x desztillált nagyon diszkrét, finom illatú anyag, Magyarországon csak a nagy márkák választékában találkoztam ezzel a minőséggel, horror áron.
Renesans Balzsamterpentin
Ha tisztán és főleg gyanta mentesen festünk, akkor mindenképpen ezt az anyagot szerezzük be.
Pl. 1 rész lenolaj és 1 rész terpentinből álló festő szer receptben, nincs gyantás komponens így ide mindenképpen ezt az anyagot használjuk.
Renesans Narancsolaj
A Renesans narancsolajat, más néven citrus terpentint teszteltem, csodálatos illata, van, alkalmas festőszerek adalékanyagaként, festőszerek, lakkok hígítására, gyanták oldására is. Fenséges illata megtévesztő lehet, ugyanis a terpentinhez hasonlóan irritálhatja azt, aki arra érzékeny, mint minden oldószernél itt is igaz, hogy használat közben szellőztetni kell, a helyiséget ahol dolgozunk.
Renesans narancsolaj
Ugyanakkor, bár én a terpentin illatát is szeretem, a narancsolaj illata egyenesen fenséges. Ára kicsit drágább a terpentin áránál, de kisebb mennyiségben érdemes kipróbálni.
5. A festőszerek összetétele
A pusztán terpentin vagy lenolaj alapú festőszer-használat nem javasolt. A festőszerek éppen emiatt több komponensűek:
- zsiradék (pl. lenolaj)
- illóolaj (pl. terpentin)
- gyanta (pl. damar lakk)
- esetleg szikkatív
6. Márkanév összehasonlítás
- Renesans: kivaló minőség, kedvező ár
- Pannoncolor, Artexport: megbízható hazai márkák
- Nyugati nagy márkák (Talens, Schmincke stb.): kiváló, de aránytalanul drága
Ellenőrző kérdések
- Mi a különbség a terpentin és az ásványi oldószerek között?
- Milyen szerepe van a szikkatívnak?
- Melyik oldószer mivel helyettesíthető?
- Milyen esetekben használjuk a levendulaolajat?
- Milyen hibát okozhat a nem megfelelő oldószerhasználat?
Záró gondolat
A terpentin és társai nem csupán technikai kellékek, hanem olyan kifejezéseszközök, amelyek befolyásolják a festő keze alól születő művek minőségét és élettartamát. Ismeretükkel nemcsak jobb technikát alakíthatunk ki, hanem tudatosabban is választhatjuk meg a festészeti eszköztárunkat.
